|
Nekrográfia
Leírás
A nekrográfia az élőholtak ismeretének tudománya. Nem csak felismerni képes az avatott szem egy lényt, hanem
tudja, mi az erőssége, mi a gyengéje.
Abdul al Shared, a híres, régi időkben élt nekromanta az élőholtakat, pontosabban túlvilági lényeket, és
tulajdonságait tárgyalta a Necrografia című művében. Ez a mű sok fontos tényt tartalmaz, de az újabb
megfigyelések és kísérletek igazolták, hogy néhány dologban tévedett. Éppen ezért, mi egy másik forrást
használunk, Damon Gorench, egy kevésbé ismert, de legalább ennyire tehetséges szakember műveit.
"Bár al Shared ide sorolta, a démonoknak semmi közük nincs az élőholtakhoz, ha csak az nem, hogy egyik sem
evilági, természetes lény."
Meg kell hagynunk, ebben teljesen igaza van. Az egyik "csoport" vizsgálata egy szemernyivel sem visz közelebb
minket a másikhoz. Valamennyi élőholt közös tulajdonsága, hogy testüket mágia hatja át, lévén ez tartja őket
egyben és ezen a világon. Amennyiben valaki fegyverrel száll szembe velük, előptte legalább egy pap áldását
kérje a leendő gyilokra, mert különben a legerősebb acél sem állhatja újtát egy lecsapó karnak sem. (játékban:
Egy közönséges fegyver minden esetben csak karcolást okoz az élőholtnak még akkor is, ha az rendelkezik fizikai
testtel. Egy áldott/mágikus fegyver normál módon működik. Ezen kívül mágiával, és akár közönséges tűzzel is
sebezhetőek.)
"...én az élőholtakat más rendszer szerint csoportosítom. Részint felépítésük, részint intelligenciájuk
szerint."
1, Tudattalan élőholtak
Ebbe a csoportba tartoznak azok az élőholtak, akik (nevükkel ellentétben) rendkívül alacsony intelligenciával
rendelkeznek. Tipikus ilyen a zombi. Intelligenciájuk 0-1 körül van.
2, Fél-intelligens élőholtak
Ezek az élőholtak már emberi mércével mérve is egészen szép képességekkel bírnak. Intelligenciájuk elérheti akár
a 2-3-as értéket is. Tipikus példája a közönséges vámpír.
3, Intelligens élőholtak
Ide tartoznak az emberi lelkek, valamint a kimagaslóan értelmes élőholtak. Intelligenciájuk akármennyi lehet,
elérheti eredeti faja maximumát is. Tipikus példája a múmia, a királyvámpír, és a kóbor lélek.
És, most lássuk néhányuk jellemzőit a teljesség igénye nélkül. Fontos megemlíteni, hogy ezek az értékek egy
átlagos élőholtra vonatkoznak, egy frissen teremtettre nem. Friss alatt a haláltól eltelt 66 percen belülit
értjük, ekkor, mivel az eredeti lélek még nem szakadt el teljesen a testtől, azt rakhatjuk vissza tulajdon
testébe. Persze, egy idő után, ahogy öregszik, elveszti a kedvezőbb tulajdonságokat, és egy "egyszerű", azonos
fajtájú élőholttá válik.
Abdul al Sahred Necrografia című munkájában a Túlvilág teremtményeit négy kategóriába, illetve tíz osztályba
sorolja. A négy kategória (élőhalott, kísértet, lélek vagy démon) utal a lény külsejére és eredetére, míg az
osztályok jellemzik képességüket. Az élőholtak rendelkeznek anyagi testtel, a kísértetek csak légies testtel,
míg a lelkek semmiféle testtel nem bírnak. A démonok teste a Külső Síkok anyagaiból épül fel. A legelső és
legfontosabb különbség e teremtmények között, hogy míg az első három kategóriába tartozók valaha emberi (vagy
legalábbis állati) életet éltek, és haláluk után váltak valami úton-módon kísértetté vagy élőholttá; a démonok
az anyagi síktól és általában a Belső Síkoktól teljesen idegenek, s noha nem található meg bennük sem az élet
princípiuma, az ő fogalmaik szerint élnek.
Az elkövetkezendőkben csak a holtuk után visszajáró élőholtakról, kísértetekről és lelkekről lesz szó; a
démonokat máshol tárgyaljuk.
A legfontosabb, ami minden túlvilági teremtményt megkülönböztet az evilágiaktól, természetesen az, hogy belőlük
hiányzik az Élet Princípiuma. Biológiai funkcióik nincsenek, nem létszükséglet számukra a levegő vagy a táplálék.
Van ugyan néhány osztályuk, amely - úgymond - táplálkozik (vérivó élőholtak és életerővel táplálkozó szellemek),
ám ezek számára sem elengedhetetlen az effajta táplálék, azaz nem szűnnek meg létezni, még ha sokáig nem is
jutnak hozzá. Szaporodni - legalábbis a hagyományos értelemben - képtelenek, mindig mágikus úton, vagy valamely
átok folytán jönnek létre.
Ezen teremtmények legtöbbje bír lélekkel (kivéve a tudattalan élőholtakat), amely lélek, legyen bár torz, de
kiterjeszti személyes auráját a testre. Azon teremtmények, melyek bírnak anyagi testtel, átitatódtak mágiával
vagy nem evilági anyagokkal, ezért a Természetes Anyag mágiája rájuk hatástalan. Természetesen a testtel nem
rendelkező kísértetek és lelkek esetében ez a kérdés fel sem merülhet. A megidézett teremtmények minden esetben
mágikus anyagi kategóriának számítanak.
Annak ellenére, hogy a legtöbb túlvilági teremtményben lélek lakozik, csak igen kevesen befolyásolhatók
asztrális vagy mentális úton. Ennek oka az, hogy noha a lélek a test halála után megtartotta asztrális és a
mentális testét, azok az idők folyamán eltorzultak, elkorcsosultak, és immáron egészen másképp festenek, mint
egy élő emberé. Az ilyen teremtményeknél a ME rovatban "immunis" jelző szerepel.
Mivel egyetlen túlvilági lény sem él a szó szoros értelmében, ezért a mérgek, amelyek köztudottan az
életfunkciókat befoiyásolják, semmilyen hatással nincsenek rájuk.
Ugyancsak az élet princípiumának hiánya miatt az élőholtak nem éreznek fájdalmat, így változatlan erővel
támadnak, míg el nem pusztulnak, akármilyen súlyos sérüléseket szenvedjenek a harcban. Mert nem élnek és
nincsenek életfunkcióik, egy túlvilági lényt sokkal nehezebb legyőzni, mint egy közönséges halandót, hiszen míg
egy szíven szúrt ember szinte rögtön meghal, az élőholtat ez a seb nem befolyásolja. Ez tükröződik Ép-ik
számában is. Elpusztításukhoz minden esetben olyan súlyos sebeket kell ejteni testükön, amitől az
használhatatlanná (harcképtelenné) válik.
Bizonyos élőholtak rendelkeznek különleges képességekkel. Noha ezek jellemzésénél gyakran hivatkozunk
varázslatokra, ezek nem mágikus hatások, hanem a teremtmény lényéből fakadó képességek, akár az embereknél a
beszéd. Éppen ezért ezeket a hatásokat mágia észlelése diszciplinával vagy fürkészéssel felfedni lehetetlen,
mint ahogy destrukcióval sem lehet őket megszüntetni. Ha azonban valaki hasonló, de nagyobb erejű mágikus
hatással válaszol, természetesen semlegesítheti őket.
Az életerővel táplálkozó szellemek
Abdul al Sahred Necrografiájában külön osztályt szentelt az életerővel táplálkozó szellemeknek - s nem
véletlenül. Az emberek életenergiáit elszívó kísértetek gyengítik áldozatukat, de saját magukat erősítik is
egyúttal. A Necrografia ezt írja az életerővel táplálkozó szellemekről:
"Akit ez a fajta fajzat megérint, azonnal dermesztő kábaságot érez testben és lélekben egyaránt. Minél
többet szipolyoz ki belőle a szellem az élet értékes esszenciájából, annál gyengébb és erőtlenebb lesz a
halandó, míg végül, ha az élet utolsó szikrája is távozott belőle, rémes élőholtként kísért tovább, amit a
tudósok csak Izarnak ismernek... Míg a vérivó élőholtak nagyritkán bár, de ráfanyalodnak állati vérre, az
életerővel táplálkozó szellemek áldozata csak ember lehet."
A játék nyelvén ez a következőket jelenti az áldozat számára: Az életerővel táplálkozó szellemek puszta
érintésükkel képesek elorozni áldozatuk életenergiáit. Ennek hatása azonos a boszorkánymester Nekromancia típusú
varázslatainál leírt, életerőt szívó varázslatokkal. Az ott leírtak közül a szellem tetszés szerint
alkalmazhatja bármelyiket.
A halott lelke
Halott lelkének egy már meghalt teremtmény valamely módon megidézett és/vagy az Anyagi Síkhoz kötött lelkét
nevezzük.
A lélek csak Asztrál- és Mentálsíkon van jelen, anyagi teste nincsen, egészen addig a pillanatig, míg valamely
módon az anyagba nem köttetik.
A lélek rendelkezik az egykori lény képességeivel: képes Pszit és mágiát használni, ha az is képes volt.
Rendelkezik az egykori teremtmény minden tudásával és emlékével. Természetesen ezek jelentős részét csak akkor
lesz képes használni, ha "működő" testbe helyezik. Ilyenkor megközelítőleg azonos képességekkel fog harcolni -
bár az új test megszokása némi időt vesz igénybe! Varázsolni is csak anyagi testben tud, hiszen csak így képes
kiejteni a varázsigéket és a levegőbe róni a rúnákat. Pszit anyagi test nélkül is alkalmazhat.
A megidézettet nem mindig helyezik testbe. Van úgy, hogy valamely tárgyhoz kötik - ilyenkor az adott tárgy
minősül az anyagi testének. Ezáltal általában nem lesz mozgásképes, még beszélni sem tud, kivéve néhány
különleges esetet (lásd Homonkulusz!) Pszijét viszont így is használhatja.
A lélek jelleme, dolgokhoz való hozzáállása az egykori teremtményével azonos. Éppúgy jóakaratú vagy gonosz, s ha
ez a módosult körülmények dacára egyáltalán lehetséges, céljai is változatlanok maradnak.
Ha a halott lelke egy közelmúltban meghalt másik lény testébe kerül, a létrejövő lény Homonkulusz. Természetesen
az élet princípiuma e teremtményben nem található meg.
Élőholtak
Zombi (Zaurak)
| Tulajdonság: | Érték: |
| Támadás | 5 |
| Védelem | 5 |
| Sebzés | 1 vagy fegyver szerint |
| ÉP | 6 |
| Nekrográfiai osztály | I. tudattalan élőholt |
A zombik lélekkel nem rendelkező, mágiával mozgatott holttestek, akiket gonosz papok vagy boszorkánymesterek
használnak fel sötét céljaik érdekében. Teremtőik egyszerű parancsainak engedelmeskednek, gondolkodás nélkül.
Lelkük nem lévén, minden érzelemtől mentesek, fájdalmat sem éreznek.
Harcban használhatnak egyszerűbb fegyvereket, vagy puszta kezüket, hisz körmeik halálukban egy ideig tovább
nőttek. Harci tudásuk szinte a nullával egyenlő, gépiesen támadják áldozatukat. Ami mégis néha veszélyessé
teheti őket, az kitartásuk, hiszen fájdalmat nem érezvén semmitől sem rettennek vissza.
Testük lehet ép holttest, de akár összeaszott csontváz is. A bomlás akármilyen szakában is lett belőlük élőholt,
rothadásuk azon a fokon megállt, azonban állandóan az elmúlás szaga lengi őket körül.
Démonfattya (Denebola)
| Tulajdonság: | Érték: |
| Támadás | 5 |
| Védelem | 5 |
| Sebzés | 1 |
| ÉP | 6 |
| Nekrográfiai osztály | I. tudattalan élőholt |
A démonfattyak valaha élt emberek, akiket valamilyen démoni erő elragadott és a Külső Démoni Síkok egyikére
hurcolt. Ott legtöbbször a lelket a testből kiszakítva gyötrik tovább, a testtel mit sem törődnek. A test, amely
lélekkel nem bír ugyan, ám az élet princípiuma még fellelhető benne, céltalanul bolyong a kietlen démoni
síkokon, akár a lefejezett csirke. Lélek nélkül azután az Élet részben lassan távozik a testből, részben pedig
eltorzul és a démoni síkhoz válik hasonlatossá, akár a test maga.
Megjelenésre a démonfattyak emberszerűek, de torzak, kíntól elgyötört vonásokkal, megtört testtel. A mi
világunkba általában idézés útján vagy valamely démon szolgálatában kerülnek.
Testüket átitatja a démoni sík anyaga, ezért csak mágikus fegyver sebzi testüket és nem lehetnek alanyai a
természetes anyag mágiájának.
Izar
| Tulajdonság: | Érték: |
| Támadás | 5 |
| Védelem | 5 |
| Sebzés | 1 |
| ÉP | 5 |
| Nekrográfiai osztály | I. tudattalan élőholt |
Az Izar olyan, lélektől megfosztott test, amely céltalanul bolyong a világban. Halálát egy életerővel táplálkozó szellem okozta, ami teljesen megfosztotta életenergiáitól. Teste összeaszott: bárkiben, aki ránéz, undort ébreszt. Harci tudása minimális, lelke nem lévén, gondolkodás és érzelmek nélkül küzd. Bármit megtámad, amit képes - és ami mozog.
Bosszúálló (Beid)
| Tulajdonság: | Érték: |
| Támadás | 10 |
| Védelem | 10 |
| Sebzés | 2 vagy fegyver szerint |
| ÉP | 10 |
| Nekrográfiai osztály | II. éji rém |
A bosszúálló olyan élőholt, amelyet egyetlen vágy hajt: elpusztítani a gyilkosát. Olyan ember, akit aljasul
elárultak és különös kegyetlenséggel kínoztak halálra. Temetése után három nappal a bosszúálló kikél sírjából,
és elindul, hogy bosszúját beteljesítse.
Testét megannyi seb borítja, arcát a kín torzítja, mégis hűvös, megfontolt alapossággal igyekszik kioltani
gyilkosának életét. Fontos, hogy nem feltétlenül azt kísérti, aki megölte - például egy igaztalanul elítélt
ember nem a hóhérját igyekszik megölni, hanem bíráját. Legyen bosszújának alanya akárhol, a bosszúálló pontosan
érzi, merre, milyen távol keresse.
A halál gyötrelmei a bosszúállónak nem csak anyagi, de asztráltestét is meggyötörték. Érzelmei eltorzultak, csak
a bosszú hajtja. Céljának elérése érdekében semmilyen eszköztől nem riad vissza, a mások élete mit sem jelent a
számára: aki az útjába áll, azon kímélet nélkül átgázol. Ha életében képes volt Pszit alkalmazni, halála után is
képes lesz, mégpedig olyan szinten, ahogyan azt életében tette. Hogy egy adott bosszúálló rendelkezik Pszivel,
arra kis esély van. Mágiát a bosszúálló nem használ, még ha életében használt is, mivel szelleme annyira torzult,
hogy a mágia finom eszközeit nem képes alkalmazni.
Ha gyilkosa meghal - akár az ő kezétől, akár másétól - a bosszúálló visszatér sírjába, ahol békében nyugszik
tovább az idők végezetéig.
Crantai Kóborló
| Tulajdonság: | Érték: |
| Támadás | 20 |
| Védelem | 20 |
| Sebzés | 4, 2-szer támad |
| ÉP | 20 |
| Nekrográfiai osztály | II. éji rém |
A Kyrek bevonulását Ynevre - noha a történetírás erről előszeretettel hallgat - súlyos harcok kísérték. A
hódítók legnagyobb ellenfelei a crantai boszorkányhercegek voltak. Seregeiket számtalan rég elhalt, és
élőhalottá vált harcos segítette. Az Óbirodalomi krónikák Crantai kóborlóknak nevezik ezeket a lényeket, míg a
Necrografia besorolása szerint Éji Rémek. A háborúk során nagy részük odaveszett, ám a Kyr Birodalom bukását
követő zűrzavaros évezredekben gyakorta folyamodtak segítségükhöz Dawa őrült máguskirályai, és még az utóbbi
időkben is felbukkant közülük néhány.
Miután a Kyrek győzelme bizonyosnak látszott, Cranta uralkodóhercegei megegyeztek a csellel és erővel élőhalottá
változtatott harcosok csapatával: segítségükért cserébe a háború végeztével feloldják az átkot, s nyugvást
lelhetnek halálukban, visszatérhetnek a reinkarnáció örök körforgásába. A harcok azonban elhúzódhatnak - akár
évekig is - figyelmeztették a Kóborlókat, s hogy mindig megtalálhassák egymást, újabb megállapodást kötöttek. A
megállapodás pedig úgy szólt, hogy a crantai kóborlók csapatai minden évben, a Keselyű jegyében a környék
legmagasabb pontján gyülekezzenek és táborozzanak két héten keresztül. Ott várják a boszorkányhercegek
küldöttét, aki a megfelelő formulával bizonyítván, hogy jogosult erre, egy éven át parancsol nekik.
Így szól a monda. S az élőholtak maradékai teljesítik is a megállapodást év év után - mit sem tudva a letűnt
évezredekről. Mivel pedig századokon keresztül nem akad senki, aki a megfelelő Formulával engedelmességre
bírhatná őket, a két hét lejártával a fényt és napvilágot gyűlölvén - sötét erdők, elhagyatott romvárosok
kazamatái mélyére húzódnak vissza. Ez idő alatt kábult mozdulatlanságban várakoznak, így gyakran ősi szobroknak
vélik őket a rájuk bukkanó, tudatlan utazók. Ez olykor végzetes hibának bizonyulhat. A dermedt tetemekben
közönséges fegyver nem tehet kárt, a megsebzésükhöz csupán mágiával átitatott eszközök nyújtanak segítséget. Az
élőholtak nem reagálnak kényszerű pihenőjük alatt még a megtámadásukra sem, ám ha csak egy csepp vér is érinti
valamelyiküket, az nyomban (1 kör múltán) magához tér. A betolakodóra pedig halál vár. Miután a crantai kóborlók
egy ősi világ, ősi Pszi tudásával rendelkeznek - melyet leginkább a Pyarroni módszerhez hasonlíthatnánk (így is
kell játszani) -, nem okoz nehézséget nekik, hogy a társaikat felébresszék álomtalan álmukból. A mérgekre
immunisak, s mágikus fegyverek híján egyedül a tűz segít ellenük. A menekülő idegeneket addig üldözik
fáradhatatlanul, míg a végső csapást is megadhatják; sötét dühüknek csupán a napvilág vethet gátat. Ámbár a fény
el nem pusztítja őket, de legyengülnek tőle és inkább visszahúzódnak menedékükbe. A pihenőidő alatt feléledt
kóborlók nem engedelmeskednek semmiféle kérésnek, parancsnak - legyen az akár az ősi formula is.
Rosszabb a helyzet, ha valaki olyankor bukkan rájuk, mikor felélednek és elindulnak teljesíteni régi ígéretüket.
Útközben nem kímélnek semmi élőlényt, s olykor egész karavánokat, falvakat kiirtanak elhaladtukban. Éber
várakozásuk közben, az ősi diszciplína szerint szabályos tábort vernek, sosem fáradó őrszemeik vigyázzák, hogy
uruk követén kívül senki ne közelíthessen. Bárki - aki elég merész -, eléjük léphet, ám ha nem tudja bizonyítani
a parancsoláshoz való jogát az ősi formula szerint, nincs kegyelem. Olykor persze feltűnnek magányos hősök,
varázslók, hogy a valamely könyvtárban fellelt iratok szerint végrehajtsák a szertartást, de gyakran
csalatkozniuk kell: a fennmaradt átiratok néha pontatlannak, néha egyszerű hamisítványnak bizonyulnak.
Anyanyelvük, a crantai, rég kihalt, de értik és beszélik a kyrt is. Megtermett, magas férfiak, testfelépítésük
inkább karcsú, mint robosztus. Fejükön szárnyas, koponyával, rúnákkal díszített sisakot hordanak, arcukat még
soha senki nem látta. Egész testüket fekete-lunir pikkelyvért borítja, SFÉ: 5, körülbelüli értéke 30 mithril
pénz lehet. Egyetlen fegyvert használnak, egy keskeny hosszúkardot, melyet kék-lunirból kovácsoltak egykor,
Támadás: +2, Vvédelem: + 2, Sebzés: +1 (max). Értéke megközelíti a 20 m.p. Tőrük és sisakjuk vörös-lunir,
állítólag minden mágikus tulajdonság nélkül való.
Múmia (Muliphein)
| Tulajdonság: | Érték: |
| Támadás | 12 |
| Védelem | 14 |
| Sebzés | 1 vagy fegyver szerint |
| ÉP | 10 |
| Kifáradás | 18 |
| Mágia: | mint életében (papi mágia, általában legalább 4. szint) |
| Nekrográfiai osztály | II. éji rém |
A múmiák magasrangú és nagytudású papok rituálisan bebalzsamozott holttestei, amelyekbe holtuk után visszatért a
- gonosz - lélek. Testük összeaszva bár, de egyben maradt, s képesek az életükben használt litániákat holtuk
után is alkalmazni.
Megjelenésük nagyon különböző lehet, attól függően, hogy milyen módon tartósították a testüket, de leggyakrabban
a csontokra aszott, halottfehér bőr jellemző rájuk. Mivel teljesen híján vannak testnedveknek, a tűz sokkalta
hatékonyabb fegyver ellenük, mint bármi más. Minden tűzalapú támadás másfélszer annyit sebez rajtuk, mint
amennyit egy közönséges emberen sebezne.
Kóbor lélek (Hekator)
| Tulajdonság: | Érték: |
| Támadás | mint életében |
| Védelem | mint életében |
| Sebzés | fegyver szerint |
| ÉP | megszállt testé |
| Kifáradás | mint életében |
| Mágia: | mint életében |
| Nekrográfiai osztály | III. kóborló dög |
A kóborló lélek olyan rég meghalt ember nyugalmat nem talált lelke, aki evilágon valami számára fontosat már nem
fejezhetett be, mert a halál előbb eljött érte. Nem nyugodhat békében, amíg célját - melyet már-már őrülten
hajszol - el nem éri, és ennek érdekében bármilyen eszközt Felhasznál.
Alapjában véve nem látható, hiszen teste nincs, de néhány Pszi diszciplínával észlelhető (Auraérzékelés). Az
efféle lelkek leggyakrabban már életükben őrültek voltak, de ha nem, a halál utáni bolyongástól mindenképpen
megőrülnek, Asztráljuk eltorzul, egyetlen vágyuk céljuk elérése lesz. Mentáljuk elcsökevényesedik.
A kóbor lélek test nélkül kizárólag Pszit használhat, ha életében képes volt rá. Anyagi vagy mágikus támadásra
nem képes, ám ezek őrá sincsenek hatással. Van azonban egy különleges képessége: beleköltözhet élő emberek
testébe, azt használva az anyagi világon. Ha meg is száll valakit, irányítani csak akkor tudja, ha Tudata
nagyobb, mint az áldozaté. A testet bármikor elhagyhatja, ha már nem veszi hasznát. Természetesen a testen
okozott sebek a kóbor lélekre semmilyen hatással nincsenek. Az illető szellemi képességeinek (úgy mint Pszi,
Mágiahasználat, Képzettségek) nem kerül birtokába.
A leghatékonyabb mód a legyőzésére, ha egy Lélekcsapda varázsjellel valaki bebörtönzi a kóbor lelket. Ez esetben,
ha a közelben van, azonnal elhagyja az éppen megszállt embert.
Az elérendő cél sok minden lehet, ami csak egy őrült elmében felmerülhet. Lehet, hogy életében az aranycsinálás
titkát kereste és nem nyugodhat, amíg meg nem találta; talán kedvese gyilkosán akar bosszút állni, vagy más
efféle. Természetesen amint elérte célját, megszűnik élőholt lenni, és visszatér a reinkarnáció rendes
körforgásába.
Syvan
| Tulajdonság: | Érték: |
| Támadás | 10 |
| Védelem | 10 |
| Sebzés | 1 vagy fegyver szerint |
| ÉP | 6 |
| Kifáradás | 12 |
| Mágia: | lásd Boszorkánymester csomag |
| Nekrográfiai osztály | II. éji rém |
A legocsmányabb újkori élőhalottak, melyeket a Necrografia az éji rémek kategóriájába sorol. Négyszáz éve
találkoztak először efféle szörnyeteggel a Dwyll Unió gyepűin, s ez a találkozás sokáig emlékezetes marad az
Inkvizítorok Szövetségének tagjai sorában. A Syvan megszólalásig hasonlít az egyszerű, zombi típusú, tudattalan
élőhalottakra - a különbség végtelenül gonosz természetében és már-már állati ravaszságában nyilvánul meg
leginkább. A Szarvtorony nekromantái gyanítják: óvatlan abasziszi boszorkánymesterekből válik Syvan, erre utal
lassan rothadó testük kinézete, s a boszorkánymesteri mágia használata (naponta 12 pontnyi Kifáradással
rendelkeznek). Temetők, jeltelen sírok lakói, kik a két hold együttállásakor másznak elő, hogy a környék lakóit
riogassák. Minden különösebb ok nélkül gyilkolják, átkozzák meg áldozataikat, hogy azután a helyükbe költözzenek.
Feljegyzések szólnak egészen elnéptelenedett falvakról, melyek nappal üresen konganak, hogy az éj leszálltával
megelevenedve Syvan településsé váljanak.
Szerencsére a mágia használatán kívül más fegyverhez nem szívesen nyúlnak, tőrnél, rövidkardnál nagyobb
alkalmatosságot sosem használnak. Immunisak minden méregre, illúzió- és asztrálalapú varázslatra, testüket csak
mágikus hatalmú fegyver sebzi.
Gahul
| Tulajdonság: | Érték: |
| Támadás | 10 |
| Védelem | 10 |
| Sebzés | 2 |
| ÉP | 10 |
| Nekrográfiai osztály | IV. vérivó élőhalott |
A gahul - vagy halottzabáló - nem tartozik a szó szerinti vérivók családjába, bár a Necrografia ide sorolja. Nem
csak áldozatai vérét szívja, de egész testüket felzabálja, kivéve persze a csontokat. Ugyanúgy, mint a többi
hasonló, a gahul sem táplálékként eszi az emberhúst, hanem az Élet utáni beteges vágyait éli ki ezáltal. Tehát
ha egy gahul nem jut holttesthez, akkor sem hal éhen, csak borzalmasan szenved. Dögöket nem eszik, csak
élőlényt, akiben érzi az élet principiumát.
A másik lényeges eltérés a valódi vérivóktól az, hogy testét természetes anyagok építik fel.
A gahul folyamatosan rothad és gyomorkavaró, dögletes bűzt bocsát ki magából. Bárki, aki öt méternél közelebb
kerül hozzá, megérzi ezt a szagot. Ha sikertelen a Méregellenállása, elhatalmasodik rajta a rosszullét és az
Akadályozás módosítóival harcol, ezen kívül képtelen varázslásra koncentrálni. Ha sikeres, csak émelyegni kezd és
a Zavarás módosítóival harcol.
A nagy veszélyt a halottzabálókkal kapcsolatban az jelenti, hogy fertőznek, mint valami ragály. Ha egy embert
gahul pusztított el, de nem falta föl teljesen, mielőtt meghalt volna, néhány napon belül - ahogy oszlásnak
indul - maga is halottzabálóvá válik, olthatatlan vágyat érez az emberhús iránt.
Vámpír
| Tulajdonság: | Érték: |
| Támadás | 15 |
| Védelem | 13 |
| Sebzés | 3 vagy fegyver szerint, és 2-szer támad (puszta kézzel) |
| ÉP | 16 |
| Nekrográfiai osztály | IV. vérivó élőhalott |
A vámpír minden élőholtak közül a legveszedelmesebb, legravaszabb ellenfél, hiszen ránézésre nem lehet
megállapítani kilétét. Megjelenését tekintve általában magas, délceg tartású emberre hasonlít, kemény,
határozott arcvonásokkal. Bőre sápadt, ajkai teltek és vörösek - ám ezen jegyek alapján szinte semmivel nem
könnyebb felismerni, hisz nem csupán rá jellemzőek. Hosszúra nőtt szemfogukat a vámpírok az utolsó pillanatig
gondosan rejtve tartják. Viselkedésük minden esetben tiszteletet parancsoló, lényüket egyfajta fölényesség lengi
körül. Tekintetüket kevés ember képes hosszan állni.
Az alaposabb megfigyelő azonban bizonyos jelekből következtethet egy illető vámpír mivoltára. A vámpír sosem vet
árnyékot, képe nem látszik a tükörben, lépte sohasem hallatszik, retteg a fokhagyma szagától, és sohasem
mutatkozik, míg a nap ragyog.
A vámpír, lényéből fakadóan, pusztán a tekintetével is képes hatást gyakorolni áldozataira: képes az emberek
akaratát és félelmeit befolyásolni. Ez azt jelenti, hogy képes a Kyr-metódusban
leírt Mágikus tekintetet alkalmazni. Ezenfelül képes akaratátvitelre (a
Mentálmágia Akaratátvitel mozaikjához hasonlóan), valamint félelemkeltésre (az
asztrálmágikus Félelem mozaikhoz hasonlóan). Ezek sem mágikus támadások,
noha Mágiaellenállásra jogosult a célpont ellenük, mintha 4. szintűek lennének.
A vámpírok másik fegyvere emberfeletti erejük (6) amelyet harcban jól ki is használnak. A vámpírt közönséges
fegyverekkel legyőzni lehetetlen, az általuk okozott sebek minden esetben azonnal begyógyulnak, míg a mágikus
vagy ezüstfegyverek által okozott sebek körönként 1 Ép sebességgel hegednek be. A vámpír képes felmászni akár
függőleges, sima falon is lépteit pedig sohasem lehet meghallani. Puszta akaratával parancsol a denevéreknek,
farkasoknak, és maga is képes egyetlen kör leforgása alatt valamelyik említett állattá átváltozni. Átváltozott
alakjában mindig különlegesen nagy és erős példány.
Sok különleges képessége mellett a vámpírnak számos gyengéje is akad. Nem képes elviselni a nap fényét, ezért a
nappalt mindig koporsójában tölti. Ilyenkor teljesen elveszti az erejét: valóban halott, csak véres ajkai,
vérrel teli szája árulja el. Amikor azonban beköszönt az éj, új erőre kap, új áldozatokat keres. Akárkit
szemeljen ki azonban, csak olyan házba léphet be, ahová egyszer már meghívták.
A vámpír állandóan és olthatatlanul szomjazik az emberi vérre. Fontos azonban megjegyezni, hogy ennek
fogyasztása nem létszükséglet számára, azaz nem "hal éhen" vér híján, csak szenved. Minél régebben jutott friss
vérhez, a vámpír annál sápadtabb és soványabb lesz.
A vámpír ki nem állhatja a folyóvizet, a tükröket, a szent dolgokat és a fokhagymát. Ezek bármelyikével távol
tarthatjuk magunktól, noha el nem űzhetjük. Ha egy vámpír harc közben elveszíti összes Ép-jét, akkor sem pusztul
el végleg. Egy nap leforgása alatt a teste ismét sértetlen, ereje visszatér. A vámpírt csak kétféle módon lehet
végleg elpusztítani: vagy el kell hamvasztani, vagy a szívét kihegyezett fa karóval át kell döfni, majd a fejét
levágni, fokhagymát tenni a fej és a test közé, a szájába pedig egy ezüstpénzt kell helyezni.
A vámpír az egyetlen élőhalott, amelynek van még valami köze az élethez. Nem csak megjelenésekor kelti eleven
ember benyomását - szeretkezni is képes, rendelkezik a Szexuális
kultúra képzettséggel. Természetesen az ilyen aktusból utód nem származhat.
Árny (Arich)
| Tulajdonság: | Érték: |
| Támadás | 12 |
| Védelem | 8 |
| Sebzés | 1 |
| ÉP | 15 |
| Nekrográfiai osztály | V. lidérc |
Az árnyak boszorkánymágia áldozatául esett emberek megkeseredett kísértetei. Lelkük teljesen elkorcsosult,
mentáltestük gyakorlatilag eltűnt, asztráljukból is csak néhány negatív érzelem maradt meg - gyűlölet és undor.
Létezésük egyetlen célja az élők kínzása és elpusztítása lett, ennek érdekében mindent el is követnek.
Megjelenésre nem nagyon lehet őket megkülönböztetni egy megnyomorodott ember árnyékától - az első meglepetést
akkor okozzák, mikor a többi árnyéktól függetlenül megmozdulnak, majd lelépnek a falról.
Mivel testük légies anyagokból épül fel, csak mágikus fegyverek okoznak rajtuk sebet, a közönséges fegyverek
átsiklanak rajtuk. Félhomályban gyakorlatilag láthatatlanok, ilyenkor ellenfeleik az Akadályozás módosítóival
harcolhatnak velük.
Úgy támadnak, hogy anyagtalan kezükkel megpróbálnak átnyúlni áldozataik testén, akik, ha az árny célt ér,
dermesztő, jeges hideget és metsző fájdalmat éreznek. Támadásaiknak a borzongató kínon kívül egyéb hatásuk is
van: akit eltalálnak, fokozatosan megdermed, minden találatnál eggyel csökken az Ügyessége, míg a nullát el nem
éri. Ekkor az áldozat teljesen megbénul - vagyis alulmarad.
Az Árnyakat igen érzékenyen érinti az erős fény: ha módjuk van rá, kerülik. Rejtekhelyükről alkonyat előtt sosem
merészkednek elő. Ha ennek ellenére mégis alkonyinál erősebb fény éri őket, az minden körben 1 Ép-t sebez rajtuk.
A sötétség viszont éppen az ellenkező hatást gyakorolja. Ha egy árny veszített az Ép-iből, de nem pusztult el
teljesen, egy napot teljes sötétben töltve visszanyerheti azokat.
Ha valaki legyőz egy árnyat, az semmivé foszlik, a belézárt lélek pedig visszakerül a lélekvándorlás folyamába.
Fantom
| Tulajdonság: | Érték: |
| Támadás | 7 |
| Védelem | 7 |
| Sebzés | 1 |
| ÉP | 16 |
| Nekrográfiai osztály | V. lidérc |
A fantomok olyan szerencsétlenül járt emberek kísértetei, akiket boszorkány átkozott meg az Örök kárhozat
átkával. Testük megjelenésében emlékeztet valaha volt emberi mivoltukra, ám anyaga légies, és úgy tűnik, mintha
valami sűrű, szürke masszából épülne fel.
Lelkük a varázstól eltorzult, mentáljuk teljesen eltűnt, asztráljuk felerősödött. Igaz ugyan, hogy csak negatív
érzelmeket- félelem, gyűlölet, ingerültség, undor, hűtlenség - képesek érezni, de ezeket olyan mértékben, hogy
semmiféle mágia nem képes változtatni rajtuk. A fantomok ezzel szemben képesek áldozataik érzéseit befolyásolni -
bár megint csak negatív irányban, mintha varázslóként Asztrál mozaikokat
alkalmaznának 2. szinten. Mágiaellenállásnak van helye.
A fantom, noha maga nem anyagi, képes az anyagi síkon is támadni: csak bele kell merítenie anyagtalan kezét
kiszemelt áldozatába, az menten gyötrő fájdalmat érez.
Természetesen a fantom, akár az összes többi kísértet, csak mágikus fegyverrel sebezhető, a közönséges fegyverek
hatástalanul suhannak át a testén.
Tortor spiritus
| Tulajdonság: | Érték: |
| Támadás | 7 |
| Védelem | 7 |
| Sebzés | 1 |
| ÉP | 16 |
| Nekrográfiai osztály | VI. szellem |
A tortor spiritus, avagy köznapi nevén a lélek gyötrője olyan ember kísértő szelleme, akit egy boszorkánymester gonosz mágiája pusztított el. Halálakor az ilyen ember maga is meggyűlölte az élőket, ezért örök kárhozatra ítéltetett. Ránézésre éppen olyan, amilyen életében volt, azzal a különbséggel, hogy anyagtalan testén bárki átláthat. Ez a kísértet olyan rémisztő Asztráltesttel rendelkezik, hogy bárki, aki megpillantja, azonnal rettegni kezd tőle (hasonlóan a Félelem asztrális mozaikhoz, 2. szint, ME érvényes). Minthogy a tortor spiritusnak, akár a többi szellemnek, nincs anyagi teste, egyetlen hatékony támadása van: megpróbál áldozata testén átgázolni. Amennyiben sikerül neki, az áldozatnak ismét sikeres mentális ME-t kell kell nézni 2. szint ellen, különben minden emlékét elveszíti (teljes amnézia), és kábaság lesz úrrá rajta. A hatás egy teljes napig tart. Az elfeledett emlékek helyett az áldozat agyában a kísértet kínhalálának emlékei bukkannak föl, olyan élénken, mintha maga is átélné azokat. Ennek a képzelt fájdalomnak köszönhető a Sebzés rovatban látható Ép vesztés. Ha a karakternek legalább 4-es Tudata van, ezt a sérülést elkerülheti. Ha a Tortor Spiritus áldozatát egy napon belül nem keltik életre vagy temetik el tisztességgel, maga is kísértetként fog bolyongani, mások lelkét kínozva.
Ragályhalál (Rutilicus)
| Tulajdonság: | Érték: |
| Támadás | 10 |
| Védelem | 10 |
| Sebzés | 1 + betegség |
| ÉP | 8 |
| Nekrográfiai osztály | VI. szellem |
A rutilicus, vagy ragályhalál egy olyan szerencsétlen szelleme, akit egy boszorkánymester gyötrő kórral átkozott
meg. A betegségbe belehalva a rutilicus tovább kísért, minden élőt megfertőzve azzal a rettenetes kórral, amely
az életét követelte.
Ránézésre nem sokban különbözik a többi kísértetfajzattól. Légies teste kissé áttetsző, alakját azonban hosszú
lepel fedi, arcát csuklya takarja. Jobban szemügyre véve a szellem nem egyéb egyetlen csuklyás lepelnél.
Mentálja és Asztrálja eltorzult, csupán az élők iránti olthatatlan gyűlölete maradt meg. Különleges képessége,
hogy ha bárkit megérint, az nyilalló fájdalmat érez innen a sebzés - és szörnyű betegséget kap, amennyiben
Betegség ellenállása nem éri el a 4-et.
A betegség mindig ugyanaz, ami a Rutilicus halálát okozta.
Hatysa
| Tulajdonság: | Érték: |
| Támadás | 6 |
| Védelem | 6 |
| Sebzés | 1 |
| ÉP | 6 |
| Kifáradás | 20 |
| Nekrográfiai osztály | VII. életerővel táplálkozó szellem |
A hatysa a Necrografia által ismert osztályok legveszedelmesebbikébe tartozik: az életerővel táplálkozó
kísértetek közé. A hatysa életében olyan ember volt, aki mániákusan ragaszkodott az élethez, és mérhetetlen
gonoszságában attól sem riadt vissza, hogy mások szenvedése vagy akár élete árán a sajátját gondtalanabbá tegye.
Az ilyen lélek büntetése az örök kárhozat: nem él már, de újjá sem születhet.
Mint a vérivó élőholtaknál a vér, a hatysánál sem elengedhetetlen létszükséglet az életerő, azonban állandó
késztetést érez, hogy elszívja az élők energiáit. Talán mert annyira kötődött az élethez, talán mert
csillapíthatatlan éhségét az élők rovására oltja, a hatysa egy igen különleges és veszedelmes képességgel
rendelkezik. Képes bármilyen emberi alakot felölteni, ezzel álcázva valós külsejét, a csontokra aszott húst és
az üres szemgödrök mélyén pislákoló rőt fényt. A hatysa által keltett illúzió tökéletes, leginkább a Bárdok
fénymágiájára emlékeztet. Bárki, akinek komoly oka van feltételezni, hogy nem élő emberrel áll szemben,
Tudata legalább 4, felismeri az álcázást. Ha nem...
A megfelelő pillanatban a hatysa fölfedi kilétét áldozata előtt, de ekkor rendszerint már késő a bánat. A hatysa
egyetlen érintésével képes életerőt elszívni egy embertől.
Noha az illúzió segítségével hús-vér ember benyomását kelti, ez a kísértet is légies anyagú testtel bír, amelyet
csak mágikus fegyverek sebeznek.
A hatysának sok erőssége mellett néhány gyengéje is akad. Auraérzékelés diszciplinával azonnal fölfedezhető. Még
ha egy ember képét ölti is magára, soha nem eszik, nincs anyagcseréje, és kizárólag mágikus illetve légies
tárgyakat képes megérinteni. Természetesen a saját tárgyait korlátlanul használhatja, de mivel ezek is csak
illúziók, valós fizikai kapcsolatba anyaggal nem kerülhetnek. Ezeken kívül a lény csak saját testét képes
illúzióval álcázni. Gyakorlatilag bármit viselhet, vagy foghat a kezében, amit csak akar, de amint leteszi, az
eltűnik.
Lesath
| Tulajdonság: | Érték: |
| Támadás | 12 |
| Védelem | 12 |
| Sebzés | 1 |
| ÉP | 8 (+8) |
| Kifáradás | 35 |
| Nekrográfiai osztály | VII. életerővel táplálkozó szellem |
Minden élőholtak és kísértetek közül a lesath a leghatalmasabb. Az válik lesath-tá halála után, aki életében
gonosz, sötét mágiát űzött - boszorkányok, boszorkánymesterek, fekete mágusok. A lesath életében - féktelen
hatalomvágyától hajtva, szándékosan vagy csak véletlenül - az istenek hatalmát kísértette. A természet törvénye
azonban kimondja, hogy halandó soha nem lehet az istenekhez hasonlatos, ezért a lesath az életével fizetett
arcátlanságáért. Regélnek olyan boszorkánymesterekről is, akik ismerik az Átváltozás formuláját és
szántszándékkal vetik magukat alá a rítusnak, hogy immáron az anyagi világ és az élet kötelékeitől szabadon g
yakorolhassák veszedelmes praktikáikat.
Mindezekből kitetszhet: a lesath hatalma abban rejlik, hogy halála után megőrizte mágikus képességeit, sőt, akár
tovább is fejlesztette azokat.
Anyagi porhüvelye elporladt, a többi kísértethez hasonlóan teste csak légies anyagokból épül fel - ám a lesath,
a hozzá hasonlók közül egyetlenként, képes anyagi testet ölteni a puszta akaratával. Ez a test erős mágiát
sugároz, soha nem lehet tárgya a Természetes Anyag mágiájának, és soha nem tartalmazhatja az élet princípiumát.
A test segítségével a lesath képes fizikai kapcsolatba lépni az anyagi világgal - azaz varázsolni vagy fegyvert
használni. Ám ha anyagi testet ölt is, sebet csak mágikus fegyverek ejthetnek rajta.
A lesath létezésének egyetlen célja őrült hatalomvágyának kielégítése, az uralkodás minden és mindenki felett.
Az ÉP érték csak az anyagi testet jellemzi: ha a pontok elfogynak, az anyagi test szertefoszlik, és a lesath egy
teljes napig nem képes újat összeállítani, minek következtében nem képes fizikai kapcsolatba lépni az Anyagi
Síkkal. Ez idő alatt - magától értetődőn - nem használhat fegyvert, nem használhat anyagi mágiát sem. A lesath
valódi, légies teste csak akkor szenved sérülést, ha a légies testen ugyanennyi ÉP-t sebeznek.